Sziasztok!

A mai nap könyves témájú poszttal jelentkezem, a rendszer szerint. Tudom, hogy megígértem a könyvelemzést, de inkább visszavonom. És, hogy mi a téma? Kezdetnek megosztanám veletek azokat a szempontokat, és miértjüket, amikkel elemeztem az "Odaátot" és a többi jövőbeli könyvet.

Bevezetés:

Ez az a rész ahol elmondom, hogy hogyan álltam neki a könyvnek. Ha ezt elolvasod, jobban fogod érteni, hogy mit miért gondoltam. Itt fogom taglalni, hogyha a könyvnek olvastam más részét és, az, hogy tetszett. Szót ejtek az elvárásaimról és a műfaj jellemzőiről.

Borító:

Rendkívül fontosnak tartom, hogy esztétikailag jól nézzen ki. Hogy amikor ránézek, akkor kedvem támadjon belőle olvasni. Persze ez a legkevésbé fontosabb szegmens, de ettől függetlenül érdemes szót ejteni róla. Azért a "Bevezetés" után az első, mert ez adja az első benyomást. De ne feledjük: "Nem a külső, hanem a belső számít!"

Világ:

A borító és a fülszöveg után ez fogja meg az embert, egy ismeretlen könyvnél. Van egy olyan elemzési szempont, amit filmeknél láttam, hogy "story and setting". A "Világ" vagy nevezhetjük a mostanában népszerű kifejezéssel "univerzumnak" a "setting". Ezek az országok, rendszerek, szörnyek, történelem, képességek, eszmék, idő, helyszínek stb. Egy jó setting nagyon fel tud dobni egy könyvet. De van egy fontos szabály! A sztori fontosabb, mint a setting! Egy filmes példa: A Star Wars világa az egyik legszínesebb és legjobb, mégis a Disney féle Star Warsoknak a sztorija borzalmas volt (szerintem). De ha van egy jó történet és nincs is semmiféle világépítés, akkor is lehet jó egy könyv. De mint mondtam egy jó világ nagyon sokat hozzáadhat vagy akár irodalmi fordulópontot is írhat vele az alkotó. (pl.: Középfölde).

Írói stílus:

Itt azt fogom taglalni, hogy ki narrátor, a narrátor milyen hangnemben beszél. Mennyire csöpögős (akár nyálban akár vérben :D), vagy, hogy mennyi az erőszak, a káromkodás, az író mennyire prűd stb. Ezenkívül az alkotó mennyire emberi, nagyzolós, száraz, vagy van-e valamilyen jellegzetes stílusjegye. Ezek fontos kizáró vagy éppen érdeklődést felkeltő okok lehetnek.

Történet:

A minden felülmúló legfontosabb szegmens. Ha "nincs" is világ, a karakterek sablonosak, a stílus száraz, egy izgalmas történet ezt eltudja felejtetni. Először bemásolom a fülszöveget, aztán pedig elmondom, hogy mi tetszett és mi nem.

Szereplők:

Még egy unalmas történetet is feldobnak árnyalt és izgalmas karakterek, és a jó dialógusok. Bár az előbb még azt írtam, hogy sablonos szereplők egy remek történettel is jó lehet egy könyv, de tagadhatatlan, hogy csak kedvelhető szereplőkkel lesz teljes és igazán élvezetes egy könyv. Itt őket elemzem.

Hangulat:

A könyv borongós vagy vidám? Mennyire atmoszférikusak a helyszínek? Dermesztő vagy felszabadult? Ezek és ehhez hasonló kérdésekre adok választ, hiszen az atmoszféra egy olyan tényező, ami lelket lehel a világba.

Románc:

Szinte minden történetben van valami kis szerelmi szál. Könnyű elcsúszni és pont ezért nagyon fontos, hogy hogyan van adagolva. E részlegben ezt tárgyalom ki, hogy mennyire sikerült.

Mondanivaló:

Sokan azt mondják, hogyha egy történetnek nincs mondanivalója, akkor nincs is értelme. Én ezzel tudnék vitatkozni, bár tény, hogyha egy központi mondanivalója van, a könyvnek az sok mindent meghatároz. Én próbálom ezeket a mondanivalókat megfogni, és kitérni a kivitelezésére.

Befejezés:

A vég dönti el, hogy mennyire volt értelme a történetnek és, hogy mit kellett kivárnod olvasás közben. Vannak átlagos befejezések, melyek nem tartalmaznak hatalmas meglepetéseket. Vannak borzalmas végek, néha unalmasan, néha pedig csavarva. Ezek akár lerombolhatják az egész sztorit. És vannak agyeldobó, nolani csavarokkal rendelkező őrült befejezések, amelyek a feje tetejére állítják, és jó irányba rendezik le a történetet (És persze vannak az abszurdak).

Összefoglalás:

Ez a végszó, ahol összegzem a fent említett információkat röviden. Valamint egy tízes skálán értékelem a könyvet.